A Meta új fejlesztésével az iskolákra is ki szeretné terjeszteni a virtuális valóság használatát. Bejelentették, hogy érkeznek az oktatást segítő VR funkciók.
Elmosódnak a határok az online és a hagyományos oktatás között, a hallgatók hibrid képzéseken szerzik majd meg a karrierjükhöz passzoló tudást, és jön az új felsőoktatási „szuperhatalom”. Tényleg ilyen lesz az egyetem tíz-húsz év múlva?
Örökre megváltoztatja a ma ismert oktatási rendszert? Hatékonyabbá és olcsóbbá teszi az egyetemi előadásokat? Sőt akár az is elképzelhető, hogy néhány évtizeden belül létbizonytalanságba sodorja a hagyományos intézményeket? Mi vár a felsőoktatásra, ha a virtuális valóság végérvényesen beköltözik az előadótermekbe? A Campus Plusz 2017 cikke.
Van, aki szerint néhány évtizeden belül az összes megszűnik. Mások azt állítják, a legjobbak száz év múlva is működni fognak, a szakmai kapcsolatokért és a jól használható tudásért akkor is hajlandók lesznek fizetni az emberek. És persze olyan kutatók is akadnak, akik szerint minden marad a régiben. Milyen jövő vár az egyetemekre?
A Hipersuli program keretében próbálták ki a diákok a virtuális valóság órákon történő alkalmazását, és elég jó véleménnyel voltak róla.
Hamarosan kezdődik a szemeszter, ha ez működik, akkor hasznos lehet számotokra is.
Az elmúlt öt évben drámai mértékben visszaesett a nyelvvizsgázók száma Magyarországon, és ez egyre látványosabban megmutatkozik a felsőoktatásba jelentkezők körében is: míg korábban a nagy budapesti egyetemekre felvettek szinte mindegyike rendelkezett legalább egy B2-es nyelvvizsgával, mára akár húsz százalékkal is csökkent azok aránya, akik a felvételiig megszerezték azt – annak ellenére, hogy a vizsga első alkalommal ingyenes és többletpontot is ér.
